Dobble 7x7 passziánsz

A kirakás menete

Válasszunk majdnem tetszőlegesen 4 kezdeti kártyalapot úgy, hogy semelyik hármon ne szerepeljen közös ábra.
Az egyik kártyát helyezzük az üres asztal közepére (a (0,0) koordinátájú pontra), egy másikat tőle jobbra föl (az (1,1) koordinátájú pontra), a harmadik kártyát kijelöljük a vízszintes egyenesek gyűjtőjének, a negyedik pedig a függőleges egyenesek ábráit fogja mutatni.

Ez utóbbi két kártyát ne helyezzük a 7x7-es mezőre. A rajtuk lévő közös ábra jelöli ki az összes többi táblán kívüli kártyát is.
(Ha tehát ez történetesen hóember, akkor a teljes 7x7-es mezőt ki tudjuk rakni.)

Először az (1,0) pontra (az asztal közepére tett lap jobboldali szomszédjába) teendő kártyát keressük meg: nézzük meg, hogy a középső kártya (a továbbiakban csak (0,0)) vízszintesen melyik egyenesen lesz, azaz mi a közös ábra a harmadik kijelölt kártyával.
Majd nézzük meg, hogy az (1,1)-en lévő kártya függőlegesen melyik egyenesen lesz, azaz mi a közös ábra a negyedik kijelölt kártyával.
Végezetül keressük ki a pakliból azt a lapot, amin a kapott vízszintes és függőleges egyenes ábrája is rajta van, és helyezzük az (1,0) pontra.
(Ha nincs szerencsénk, épp a fenti két hiányzó lap egyike illene oda. Ez menet közben bármikor előfordulhat. Ekkor válasszunk egy új pontot.)

Hasonlóképpen kereshetünk kártyát a (0,1) pontra (a középre tett lap felső szomszédja): ennek a vízszintes egyenese ugyanaz lesz, mint az (1,1) ponténak, amit megállapíthatunk, ha összevetjük (1,1)-et a vízszintes egyenesek kártyájával.
(0,1) függőleges egyenese meg ugyanaz lesz, mint a (0,0)-é.
Keressük ki a pakliból azt a lapot, ami mindkét kapott ábrát tartalmazza, és helyezzük a (0,1)-re.

Ha ez megvan (lent van az első 4 lap), egy újabb segédlapra lesz szükségünk. A jobbra-fel átlós ((+1,+1) irányvektorú) egyenesek ábráit tartalmazó kártyát kell kikeresni (de akár a másik átlós irányt is mondhattam volna).
Ehhez rá kell jönni, melyik ábra a közös a (0,0) és az (1,1) lapokban, és ki kell keresni azt a lapot, amelyiken ez és a táblán kívüli lapokat gyűjtő ábra egyaránt szerepel.

Ennek a segítségével átlósan is tudunk lépegetni (jobbra-fel meg balra-le).
Például, a (-1,0) (a középső laptól eggyel balra) kártyája meghatározható úgy, hogy megkeressük az átlós egyenesét, azaz (0,1)-et és az átlós egyenesek kártyáját összevetjük. A vízszintes egyenesét már ismerjük: az már az asztalról is leolvasható, mint (0,0) és (1,0) közös ábrája.

Keressük meg (-1,1)-et a (-1,0) függőleges egyenese segítségével.
Majd keressük meg (-1,-1)-et: a kártya amin rajta van két nemrég használt egyenes (egy átlós és egy függőleges) ábrája.

És így tovább...